Tavaszi utazás

[LAP TETEJÉRE]

Ébredő természet, kerti munkák

A sötét téli hónapok után ki vagyunk éhezve a virágok ragyogó élénk színeire. Itt a tavasz és ezzel elindul a kerti szezon, minden a tavaszi munkák körül forog. Fiatalító kúrát kap a gyep, elkezdjük a tápanyag-utánpótlást, előkészítjük a talajt, ágyásokat alakítunk ki, vagy átalakítunk, növényeket vásárolunk, lemetsszük a fákat, bokrokat stb. Az igazi kertbarátok ezt nem munkának, hanem szórakozásnak fogják fel. A kertépítés és előkészítése a legszebb és a legtermékenyebb szabadidős elfoglaltság.

[LAP TETEJÉRE]

Tavaszi méregtelenítés, böjt

Télen anyagcserénk lelassul, így a szervezetünkbe kerülő mérgeket és a képződött salakanyagokat sem tudja eltávolítani. Egy két-három hetes kúra már észrevehetően jó hatással van közérzetünkre! Ilyenkor, amikor végre márciust írunk és bezár a korcsolyapálya, érezni, hogy jön a tavasz. Nemcsak azért, mert hóvirág nyílik a kertekben - élelmesebbeknél krókusz - vagy lehullott újból a hó, hanem abból is, hogy mindenki vidámodik. Már láthatóan hosszabbak a nappalok, nemsokára itt az idő, amikor minden virágzik, a madarak felszabadultan énekelnek, apró macskák futnak ki felszabadultan az autó elé. Ennyi felszabadultság láttán mi is szeretnénk azok lenni - ehelyett sokszor egész nap fáradtak vagyunk, ólmosan hurcoljuk tagjainkat egyik helyről a másikra, fakó a hajunk-bőrünk, és van köztünk (khmm) olyan is, aki megpillantja combja hátsó felét a tükörben és felsikít. Miért történik ez? Télen anyagcserénk is lelassul, így a szervezetünkbe kerülő mérgeket és a képződött salakanyagokat sem tudja eltávolítani. Ezek megbontják a belső egyensúlyt, sejtszinten akadályozzák az oxigén- és tápanyagellátást, ami az energiatermelésre is kihat, nem csoda hát, ha teljesítőképességünk csökken és fáradtnak érezzük magunkat. A cellulitiszünket meg hangsúlyosabbnak - és ez nem pusztán optikai csalódás. Megérett tehát a helyzet egy jó kis tavaszi méregtelenítésre! A módszer támogatja az erre hivatott belső szervek munkáját, segít kilökni magukból az összegyűlt káros Egészség anyagokat. A megfelelő méregtelenítés során a szervezetünkben keletkező köztes - sokszor toxikus - anyagcseretermékektől is megszabadulhatunk. Nosza, nézzünk utána, hogy is kell ezt csinálni! A kevésbé határozottaknak sajnos hamar elveheti a bátorságát az, ha olyan tanácsokba botlanak, melyek szerint a legjobb, ha 6 héten át kizárólag ásványvizet isznak étkezés gyanánt. Hasonlóan hatnak az ilyesféle mondatok is:
"A teliholddal átitatott rezgőfűmaghéjból és zöldrekettyéből készített turmix elfogyasztása után igyunk ismét váladékoldó teákat."

Attól függően, hogy mennyire érezzük erősnek magunkat, a kúra időtartama lehet 1-2-3-... -6 hét. A két-három hetes már észrevehetően jó hatással van közérzetünkre, aki pedig vallási ünnepként közelít a Húsvéthoz, annak a 6 hetes - 40 napos böjti időszak tökéletes lehetőség a testi mellett a lelki felkészülésre. Ez hamvazószerdán kezdődik és Húsvétvasárnapig tart. A méregtelenítő kúra kulcsszavai: az emésztőrendszer tehermentesítése (böjt), a fokozott folyadékbevitel és a tisztító gyógynövények használata.

[LAP TETEJÉRE]

Böjttel az egészségért

Az emésztőrendszer tehermentesítéséhez két alapvető dolog tartozik: a belek kiürítése és a csökkentett/módosított táplálékbevitel. Furának tűnhet, de működő dolog, hogy ha az ételmennyiség csökkentésének kiürített vastagbéllel kezdünk neki, kevésbé leszünk éhesek a kúra során, mint a székrekedéssel küszködők. Ezért a kúra előestéjén még vacsora előtt két evőkanál egész lenmagot keverjünk bele két dl vízbe, majd azonnal igyuk meg. Akinek ez túl kevés, használhat keserűsót, vagy keserű gyógyvizet. A kúra előtti napon már lehetőleg csak könnyen emészthető ételeket fogyasszunk, vacsorára például csak natúr zöldséglevest vagy egyszerűbb salátát főtt krumplival. Napközben igyunk sok folyadékot, de ne fogyasszunk kávét vagy alkoholt.. Lefekvés előtt pedig vegyünk egy kellemes illóolajos lazító fürdőt (például levendula, citromfű és gerániumolajjal).

[LAP TETEJÉRE]

Jótanácsok

1. A léböjt több mint egyszerű ivókúra!

2. Kizárólag szakértői felügyelettel, böjtben jártas orvossal történt előzetes konzultáció után kezdjünk böjtölni!

3. A léböjt élettani hatása mellett a lélektani hatásoknak is legalább akkora szerepük van és ugyanolyan odafigyelést kívánnak, mint a fizikai tünetek. A testi megtisztulás mellett kiemelten fontos a testi-lelki-szellemi egység visszaállítása.

4. A teljes értékű léböjthöz váltsunk környezetet! Keressünk stresszmentes helyszínt, a kúra időtartama alatt igyekezzünk magunkra figyelni. Ismerjük meg önmagunkat televízió, mobiltelefon, internet, munkatársaink és családtagjaink valamint hétköznapi rutinfeladataink nélkül!

5. A biztonságos böjthöz és a kívánt eredmény eléréséhez elengedhetetlen a megfelelő felvezető és levezető diéta.

6. Törődjünk a böjt alatt felszabaduló gondolatokkal, álmokkal és érzelmekkel, keressünk partnereket ezek feldolgozásához. Végezzünk kreatív, kézműves tevékenységet, hogy segítsük a szellem megnyílását.

7. A böjt alatt engedjünk el minden feleslegesen felhalmozott anyagot, gondolatot, negatív érzelmeket (sérelmeket, haragot, dühöt), múltbéli emlékeket! Engedjük meg magunknak a pozitív érzelmeket, megbocsátást, hálát, szeretetet. Éljük meg a böjtöt, találjuk meg benne azt, amitől többé válunk általa!

 

8. Végezzünk mélyre ható mozgásokat - ilyen pl. a jóga, a streching, a pilates és a gyaloglás - és meditáljunk, melyek mindegyike fokozza a böjt salaktalanító hatását és segít az elmélyülésben!

9. Engedjük meg magunknak a hosszú, pihentető mély alvásokat, akár délután is!

10. A böjt kiváló alkalom az életmódváltásra is. Ápoljuk tovább a böjt során megtisztult testet, lelket és szellemet a kúra után is. Tudatosan figyeljünk rá, hogy minél tovább tiszta maradjon!

 

[LAP TETEJÉRE]

Tavaszi ünnepek

 

[LAP TETEJÉRE]

Nemzetközi nőnap

A Nemzetközi nőnap az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők története. A nők évszázadok óta tartó küzdelmében gyökerezik, melynek célja, hogy a nők a férfiakkal egyenlő feltételek mellett vállalhassanak részt a társadalomból. Már az ókori Görögországban elkezdődött a küzdelem azért, hogy a nők nagyobb figyelmet vívjanak ki a társadalomban, amelyet a férfiak irányítottak. Lüzisztrata ókori görög hölgy a nemi élet megtagadását kezdeményezte a férfiakkal szemben, hogy a háborúnak véget vethessenek. A francia forradalom idején a nők a "szabadság, egyenlőség, testvériség" kiáltásával vonultak Versailles elé, hogy a nők választójogát követeljék. A Nemzetközi nőnap hagyománya 1857. március 8-án indult útjára amerikai nők demonstrációival, akik a rossz munkakörülmények, és az alacsony fizetések ellen tiltakoztak. A Nemzetközi nőnap gondolata először a századfordulón merült fel. 1866-ban fogadta el a Nemzetközi munkásszövetség a nők hivatásszerű munkavégzéséről szóló határozatot. 1909. február 28-án az Amerikai Szocialista Párt határozata szerint szerte az Egyesült Államokban megtartották az első Nemzetközi nőnapot. 1913-ig február utolsó vasárnapján ünnepelték a nőket. 1910-ben a Szocialista Internacionálé résztvevői alapították meg a nőnapot, mint nemzetközi ünnepet, tiszteletadásként a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt, és segítségként az egyetemes női választójog kivívásához. A megemlékezés dátumaként pontos időpontot nem jelöltek ki. E döntés alapján a következő évben, 1911. március 19-én első alkalommal ünnepelték a Nemzetközi nőnapot Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. A gyűléseken résztvevő férfiak és nők a szavazati jog és a tisztségvállalás joga mellett a munkavállalás, szakmai továbbképzés jogát is követelték, valamint azt, hogy szűnjön meg a munkahelyi megkülönböztetés. 1914-ben miután két millió orosz katona esett el a fronton, az orosz nők február utolsó vasárnapját válaszották, hogy kenyérért és békéért tüntessenek. Négy nappal később a cár lemondásra kényszerült, és az ideiglenes kormány megadta a nőknek a szavazati jogot. Ez a történelmi vasárnap az Oroszorszában akkor használt Juliánusz naptár szerint február 23-ára esett, ami az általánosan használt Gergely-naptár szerint március 8-ának felel meg. Magyarországon 1914-ben ünnepelték meg először a Nemzetközi nőnapot.

[LAP TETEJÉRE]

A munka ünnepe

A munka ünnepe (eredetileg, és a volt szocialista országokon kívül mindig is a munkások ünnepe) a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. A munka ünnepének gyökerei az Egyesül Államokban vezetnek, ahol a nyolcórás munkanapot követelő sztrájkhullámok egyik állomása, az 1886. május elsején Chicagóban megtartott demonstráció volt. Az országosra nőtt sztrájk negyedik napján a rendőrség közbeavatkozása miatt a tiltakozásoknak halálos áldozatai voltak. A II. Internacionálé 1889-ben ülésezett, és felmerült a gondolat egy nemzetközi munkásmegmozdulás szervezéséről. Számos variáció látott napvilágot az ideális időpontról, többek között július 14-e, a Bastille bevételének napja vagy a chicagói munkásdemonstráció is, a szervezők ez utóbbi mellett döntöttek. Amerikában és Európában először 1890. május elsején megtartott munkásfelvonulás pedig hagyományt teremtett. A munkásszervezetek nem képviseltek egységes álláspontot, rendkívül sokszínű elképzelésük volt a kiszolgáltatottság felszámolásának helyes útjáról. A szembenállás rányomta bélyegét a munka ünnepére is, az ünnep pedig osztódásnak indult. Napjainkban például az Egyesült Államokban szeptember első hétfőjén ünneplik a munkát, mivel két konkurens munkásszervezet közül az egyik májusban, a másik pedig szeptemberben vonult az utcára. Erős kormánytámogatással az utóbbi kerekedett felül és az ősszel tartott munka ünnepe nyert létjogosultságot. (Az amerikai angol ma is különbséget tesz a két ünnep között, május elsejét May Day-nek, szeptember első hétfőjét pedig Labor Day-nek nevezi.) A munka ünnepéről elmondható, hogy a 20. századi politika – akárcsak a többi ünnepet – fel- és kihasználta saját céljai eléréséhez. Akadt hatalom, amely igyekezett a maga képére formálni az ünnepet, ennek egyik legismertebb példája a Szovjetunió, mások pedig el kívánták lehetetleníteni, mint például a Horthy-rendszer Magyarországon. Mindenesetre a modern ünnepekre jellemző módon az ünnep elterjedése nem vette figyelembe a kulturális, a vallási és az etnikai határokat, ma mind az öt földrészen „megünneplik a munkát” valamilyen formában.

 

[LAP TETEJÉRE]

Anyák napja

Az anyák napja nemsokára fennállásának századik évfordulóját ünnepli, a jelenlegi ünneplés azonban kevés ponton találkozik az eredeti célkitűzéssel. Az Egyesült Államokban kialakult ünnep tulajdonképpen a polgárháborúban (1861-1865) szolgálatot teljesítő asszonyok tiszteletére jött létre. Magyarországon először 1925-ben rendezték meg, a véletlen folytán március 8-án, a mai nőnapon. Érdekesség, hogy a két világháború között létezett a sokgyermekes anyák ünnepe is, amelyet augusztus 20-án tartottak. Az anyák napja valódi globális ünnep, vagyis vallási felekezeteken, kulturális gyökereken túllépő szokás. Furcsasága, hogy számos volt kommunista országban ismeretlen, vagy csak a rendszerváltás után vert gyökeret, mint a Valentin-nap.

Anyák napja legelterjedtebb dátuma: május második vasárnapja

Magyar ünnepnap: május első vasárnapja

 

[LAP TETEJÉRE]

Nemzetközi Gyermeknap (május 31.)

A világ több országában megtartott ünnepe. 1950. óta május utolsó vasárnapján ünnepeljük a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949. novemberi határozata alapján. A cél ekkor az elmaradott, háború sújtotta országok gyermekeinek megsegítését szolgáló akciók szervezése volt. Ezen a napon minden nagyobb településen játékos programokat, versenyeket, báb- és színielőadásokat rendeznek a gyermekek számára. Hasonló rendezvény már a II. vh. előtt is létezett: gyermekhét, amely először 1931. májusában került megrendezésre, elsősorban jótékonysági céllal. Az ENSZ közgyűlése 1954-ben javasolta (836(IX). határozat), hogy minden országban tartsák meg az Egyetemes Gyermeknapot. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. Javasolták a kormányoknak, hogy mindenhol olyan napot jelöljenek ki erre a célra, amit megfelelőnek gondolnak.

[LAP TETEJÉRE]

Keresztény ünnepek tavasszal

 

[LAP TETEJÉRE]

Húsvét

A húsvét, a kereszténység egyik legnagyobb szent ünnepe, úgynevezett "mozgó ünnep". Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. A tavaszi napéjegyenlőség március 21-én van, ehhez igazodik a húsvét időpontja. Ha a március 21-ei napéjegyenlőség időpontja olyan szombati napra esik amikor éppen holdtölte van, akkor abban az évben a húsvét március 22-én van. Tehát ez a legkorábbi nap, amikor elkezdődhet a húsvét. A csillagászati tavasz kezdetétől a legtávolabbi időpontra eső húsvét vasárnap pedig április 25-e lehet.

[LAP TETEJÉRE]

Ünnepi jelképek, ételek

A kókonyát, illetve pászkát a katolikusok húsvét vasárnap reggel vitték szentelteni a templomba egy nagy kosárban. A kosár tartalma tájegységenként különbözhetett, azonban mindenképpen az ünnepre szánt húsvéti ételek voltak benne. A szentelés történhetett a templomban, vagy a templom udvarán. Az ételeket a hímzett terítővel, konyharuhával kibélelt kosárban minél tetszetősebben igyekeztek elrendezni.

A húsvéti bárány az ünnep áldozati jellegű étele, amelyet már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak keserű salátával és kovásztalan kenyérrel Egyiptomból való megmenekülésüknek és elsőszülöttjeik váltsága emlékezetére. Izsák helyett leölt kos szerepel Ábrahám áldozatában is. Engesztelő napjukon pedig a zsidók a pusztába bűnbakot eresztettek. Másik igen régi húsvéti eledelünk a tojás az élet és újjászületés archaikus jelképe. Keresztény magyarázat szerint, amint a tojásból új élet kel, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Egy másik felfogásban a tojáshéj az Ószövetséget, belseje az Újtestamentomot jelképezi. Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Ez utóbbi motívum számtalan változatban a néphiedelmek között is megtalálható. A körmendiek például úgy mesélik, hogy mikor Jézust keresztre feszítették, odament egy asszony, aki kosarában tojást vitt. Letette és elkezdett imádkozni. Egyszercsak egy csöpp vér csöppent az egyik tojásra és megpirosodott tőle. Ezért festik pirosra a tojást húsvétkor.
A sonka a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje következtében már igen régóta a jellegzetes húsvéti eledelek közé tartozik, sok helyen kiszorítva az eredetileg szokásos bárányt. A hozzá fűződő hiedelmek inkább mágikus, mint szakrális jellegűek.

[LAP TETEJÉRE]

A locsolkodás

A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány. E szokás szerint húsvét hétfőn hajnaltól a fiúk vízzel, vagy illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat. Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték, ugyanis még ötven évvel ezelőtt is elterjedt formájában vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. A városokban, illetve napjainkban a finomabb formája az elterjedt, amikor illatos parfümféleséggel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott tojást.

[LAP TETEJÉRE]

Locsolóversek

Jó reggelt, jó reggelt, Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel,
Hogy nem hervadozzál.
Kerek erdőn jártam,
Piros tojást láttam.
Bárány húzta rengő kocsin,
Mindjárt ide szálltam..
Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom,
Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom!

Húsvét táján édes szokás,
A vödörrel locsolkodás.
Nálam is van szagos kölni,
Ha rád öntöm meg fogsz ölni?

Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára,
Csepegjél rózsavíz erre a kislányra.
Rózsavíztől majd meglátod, szép és ügyes leszel,
Ugye kislány a zsebembe piros tojást teszel?

Húsvét másodnapján, régi szokás szerint,
fogadják szívesen az öntöző legényt.
Én még a legénységhez igaz, kicsi vagyok,
de azért öntöző legénynek mégiscsak felcsapok.
Esztendő ilyenkor megint csak itt vagyok,
ha e locsolásért piros tojást kapok!

Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem,
Térdig jártam már a lábam,
hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár egy puszi.

[LAP TETEJÉRE]

Pünkösd

Pünkösd a kereszténység legfontosabb ünnepei közé tartozik, ám modern változata nem alakult ki, mint a karácsonynak vagy a húsvétnak. Jézus mennybemenetele után viszont a tanítványok félelemben éltek, nem merték hirdetni az igét. Ezért az Úr leküldte a földre a Szentlelet, hogy elárassza a hívek lelkét és bátorságot adjon nekik. A Biblia leírása szerint a tanítványok kis közösségben imádkoztak, amikor az égből zaj támadt, vihar keveredett és tüzes nyelvek csaptak fel jelképezve a Szentlélek eljövetelét. A pünkösd lényege tehát, hogy a Szentlélek leszállt a földre és az apostolok megkezdték a térítést. A lépéssel lefektették az egyház alapjait, így az ünnep az egyház születésnapja is. Pünkösdvasárnap mindig május 10-e és június 13-a közé esik, a húsvét utáni 50. napra. A római egyház papjai pünkösdkor piros miseruhát öltenek magukra, amely a Szentlélek színe.

[LAP TETEJÉRE]

Csíksomlyói búcsú

A székelyek, a kelet-erdélyi és a csángó magyarok pünkösdkor évszázadok óta elzarándokolnak Szűz Mária kegyszobrához és ünnepi misén vesznek részt. A zarándoklat mára túlnőtt múltján, nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek magyarok, hogy kifejezzék összetartozásukat. A hagyomány szerint a katolikusok ellenálltak az erőszakkal terjesztett reformációnak, az évenként ismétlődő búcsú ennek állít emléket. A búcsú valódi eredete a homályba vész, az első írásos emlék a 15. századból maradt fent. A zarándoklat többnapos volt, mivel gyalogszerrel érkeztek, hosszúságát a távolság is befolyásolta. A hívők pünkösdszombatra értek Csíksomlyóra, majd ünnepi misén vettek részt. A délután mulatozással és egymás megvendégelésével, az éjszaka pedig virrasztással telt. Másnap, pünkösdvasárnap ért véget a zarándoklat. A hagyományok részben megmaradtak, részben eltűntek. Az egyik legérdekesebb, most is élő szokás a pünkösdszombati bevonulás. A két Somlyó-hegy közé érkező tömeg szigorú hierarchia szerint vonul be, amelynek a sorrendje a következő: Gyergyó, Felcsík, Alcsík, Felsőnyárád mente, Sóvidék, Maros mente, Háromszék, Brassó és környéke, gyimesi csángók, moldvai magyarok. A keresztaljak, vagyis a kereszt alatt vonuló hívők valószínűleg a székelyek ősi hierarchiáját őrizték meg.

 

[LAP TETEJÉRE]

Nemzeti ünnep tavasszal

 

Március 15.

Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. A hivatalos, hagyományos ünnepség március 15-én a Magyar Köztársaság állami zászlajának felvonásával, koszorúzással, a Nemzeti Lovas Díszegység felvonulásával kezdődik, majd a Nemzeti Múzeum előtt a miniszterelnök beszédével folytatódik. Ezen a napon adják át a Parlamentben a Kossuth- és a Széchenyi-díjakat, újságírói kitüntetéseket is.

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]